úgy gondolom, okos gondolat, és érdemes elidőzni azon, hogy egyetlen bűn létezhet: a megbocsátásra való képtelenség. ha nem is teljesen vegytiszta lehet, meg kell jegyezni, amíg nem tudsz megbocsátani, addig életedben e kegy fölé helyezel egy (?) sérelmet, olyan sérelmet, amely csak egy pillanata, lehelete egész életednek, itteni létezésednek.
a megbocsátásra való képtelenség Villás B. szerint az egyetlen bűn. lényege, hogy amíg képtelen vagy megbocsátani, addig nincs benned szeretet sem.
bizonyos, hogy mindenkit értek negatív és rossz élmények, és a dölyf, vagy az élet nem teljes megértése miatt, megmaradnak benne azok a negatív esszenciák amelyek társulnak következményként ehhez.
persze, ha valakinek megölik hozzátartozóját, bizonyosan nem fogja ezt mondani. de ha elfogadja a karma tanítását, miszerint itteni létünknek célja van, és minden mindennel összefügg, véletlenek nincsenek, és az élet egy tanulási folyamat, akkor ezen felül tud kerekedni.
a megbocsátás egyike a legjobb utaknak ahhoz, hogy fejlődj, és felülemelkedj önmagadon, mert több vagy, mint x kiló biokoktél, és az élet nem más, mint a szellemed tapasztalatszerzési lehetősége.
